Blogom?!

huhh, kezdem ott, hogy lebuktam. cigivel. de hogy hogyan? ne kérdezzétek, én se tudom. mikor? nemtudom. hol? nemtudom. nem tudok semmit, ez a legzavaróbb.. de persze apám mindenről tud.. kitől? nemtudom. két hétig semmi. nem mehetek sehova. egyedül a barátnőmmel találkozhatok. sokkal rosszabbra számítottam, úgy köbö 1 hónap semmire. ahhoz képest egész jól jártam. szerencsére anyám megértő, ő se volt különb. bezzeg apám.. gyerekkora tuti nem volt, gyerekszobája sem, de esze az igen.. anyámra ütöttem (: de én örülök ennek, nekem legalább lesz/van mesélni valóm ( de még mennyi, alig várhom, hogy leírhassam ) , én majd tudom mondani, hogy 'bezzeg amikor én gyerek voltam', lesznek emlékeim, unalmas, rosszkedvű pillanataimban vissza tudok gondolni ezekre, és igen, büszke vagyok rájuk. büszke, hogy kimertem próbálni, és nem szégyellem. mér kéne szégyellni? mert kimertem próbálni? nem azért próbáltam ki, mer menő, meg mer vagány. ez a legnagyobb baromság. semmit nem azér csinálok/csináltam mer vagány. hanem mer kíváncsi vagyok. mint minden ember. és egyszer mindent ki kell próbálni. jó, lehet, mindent én se fogok, de amiről úgy gondolom, hogy nem vészes, azt igen. mer nekem van életem. és én szeretem az életemet. nem akarom úgy tölteni a hétvégeimet, hogy olvasok. lehet a blog ellent mond ennek, de ha tehetem, mindennap a városban vagyok a barátimmal. mer vannak, és szeretem őket. ha itthon olvasnék nem lennének. persze most nem a könyvek ellen beszélek.. csak próbálom elmagyarázni az életérzésemet. hát ez a nap úgy szar, ahogy van. de legalább a holnapi jobb lesz. bár látom a következő két hét programját: semmi. mint egy tüzes bélyeg, úgy hasítanak az agyamba a semminek a gondolata. nem fogom kibírni. ha nem mehetek sehova, ők jönnek hozzám - jut eszembe. már pár embert beszerveztem. anya örülni fog nekik. mondjuk anyám jófej, ő megért, de ezt már szerintem leírtam, csak már rég kezdtem és nem emlékszem, hogy mit írtam és mit nem. szóval inkább be is fejezem, nehogy kétszer leírjam ugyanazt. de ha befejezem, akkor lehet valamit egyszer se írok le. mindegy, majd ha eszembe jut, le fogom. hello palii